Keresés a katalógusban:

Konstrukció | Dinamikus tömítési rendszer | Szelep működése

A HAFNER szelepek alapvetően tolattyús szerkezetűek. A körtolattyús szelepeknél a megfelelő pneumatikus csatlakozások kapcsolatát egy hengeres tolattyú axiális irányú elmozdulása hozza létre.

A tolattyú és a szeleptest közötti tömítés – amely egyben elválasztja egymástól a különböző kamrákat – határozza meg a szelepek tömítési rendszerét.

Sokféle tömítési rendszer terjedt el az egyes gyártók között, amelyek nagyban meghatározzák a szelepek működési megbízhatóságát. A HAFNER szelepeknek egy egyedi, dinamikus tömítési rendszere van.

Dinamikus tömítési rendszer

Szelep működése

A metszeti rajzon egy | 5/2-es | elektromos vezérlésű | monostabil | légrugó-visszaállítású | kézi segédműködtetésű | szelep látható. Ez megfelel az MH 510 701 típusú szelep elvi felépítésének.

Az 1-es csatlakozáson keresztül csatlakozik a szelep a táplevegőre. A tolattyúban lévő hosszanti furaton keresztül a levegő a szelep végébe, a végdugóhoz kerül; valamint a szeleptestben lévő vezérlő-levegő furaton keresztül pedig az elővezérlő szelepbe jut.
(A levegő áramlását szürke szín jelzi.)

A végdugónál kialakuló nyomás a tolattyút alaphelyzetbe állítja. (Ez tulajdonképpen egy légrugó, ami helyettesíti a mechanikus rugót. Természetesen mechanikus rugóval kombinálva is szerelhetőek a szelepek.) A szelepben lévő egyes cellarészeket a dinamikus tömítési rendszer tömíti le. Ebben a helyzetben az 1-es csatlakozástól a levegő a 2-es vezérelt csatlakozás felé áramlik, valamint a 4-estől az 5-ös kipufogás felé; a 3-as csatlakozás pedig zárt. (Ez az 5/2-es, monostabil szelep alaphelyzete.)

A szelep működtetését biztosító elővezérlő szelep tulajdonképpen egy 3/2-es ülékes szelep, amely a szeleptestben lévő vezérlő-levegő furaton keresztül kapja meg a táplevegőt. Amikor az ankercsőre épített mágnestekercs elektromos jelet kap, a szeleptányér elemelkedik az ülékről, és a szelepbe áramló levegő, a tolattyút a másik véghelyzetbe állítja. (Mivel a tolattyúnak az elővezérlő szelep felé eső része nagyobb átmérőjű, mint a tolattyú ellentétes oldalán lévő rész, ezért a felületkülönbségből adódóan nagyobb erőhatás lép fel. leküzdve a „légrugó” erejét.) A szelep átvált, s ekkor az 1-es csatlakozáson keresztül a levegő a 4-es felé áramlik, valamint a 2-től a 3-as kipufogás felé; az 5-ös csatlakozás pedig zárt.

A fenti szelep példájánál maradva, amint megszűnik az elektromos jel, az elővezérlő szelep zár, s a tolattyút működtetett – minimális mennyiségű – levegő az ankercsövön és a mágnestekercs rögzítésére szolgáló zárókupakon keresztül kipufog. A végdugónál folyamatosan jelenlévő légrugó pedig újból alaphelyzetbe állítja a tolattyút. A szelep alaphelyzetbe áll vissza.

A kézi segédműködtető arra szolgál, hogy a szelepet elektromos jel hiányában is működtetni lehessen. Ezt többnyire a pneumatikus rendszer tesztelésénél használatos. Működtetésével az elővezérlő szelepben lévő kis szeleptányért emeljük ki az ülékről. A többit elvégzi a levegő…